Az Európai Unió szerződéseit is módosítani kell az uniós államokból érkező bevándorlók megfékezésére – mondta vasárnap a brit miniszterelnök. David Cameron a BBC vasárnapi politikai magazinjában kijelentette azt is, hogy a brit EU-tagságról ígért népszavazást 2017 végénél hamarabb is megtarthatják.
Oroszország népszerűbb a szerbek körében, mint az Európai Unió - tűnt ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra Belgrádban.
Lett euró, német minimálbér, olajár, Déli Áramlat, kakaskodó oligarchák által kirobbantott bolgár bankválság, államcsőd, rubel, megint a görögök, ebolajárvány, uniós gazdasági ösztönző csomag, kínai és japán növekedési gondok, banki gigabírság. Többek között ezekről is szólt 2014 a nemzetközi gazdaságban.
Az új szankciók tovább korlátozzák a befektetéseket, szolgáltatásokat és a kereskedelmet, uniós állampolgárok és európai székhelyű vállalatok nem fektethetnek be pénzt a Krímben, nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket és a turizmus is leáll.
Már az Európai Parlament is arról elmélkedik, hogy megfontolandó lenne bevezetni egy közös uniós munkanélküliségi ellátást, tompítandó a blokkon belüli szociális feszültségeket. Nem beszélve arról, hogy ezzel a válságba süllyedt országok gazdasági teljesítményét is javítani lehetne. A bökkenő az, hogy ez csak az eurózóna tagállamaira vonatkozna, és nem biztos, hogy a gazdagabb országok beraknának komoly összegeket a kalapba. Gond lehet továbbá az is, hogy igencsak szerteágazóak az uniós szociális, munkaerő-piaci rendszerek. Jöhetne a munkanélküliségi segély (egy része) Brüsszelből, vagy sem?
Amikor egy hete Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország a maga részéről befejezettnek tekinti az Ukrajnát elkerülő, a közép- és dél-kelet-európai országokon át Ausztriába tartó Déli Áramlat gázvezetéket, a Brüsszelben tárgyaló Szijjártó Péter csak annyit tudott kibökni, hogy a kormány akkor majd keres a helyzet kezelésére alternatívát. Napokra volt csak szükség, hogy a kormányzati kommunikációban megjelenjen az azeri gáz, de a frappánsnak látszó megoldással több probléma is van. Ennek néztünk utána.
Rohamtempóban használja fel az ország az EU-s pénzeket, melyek egyik legfőbb célja a fejlett térségekhez történő felzárkóztatás is lenne. Bár 2007 óta több mint 6500 milliárd forint értékben fizettek ki uniós pénzeket, a hatalmas összegek egyes megyékben úgy tűnik, nem sokat értek. Észak-Magyarország például nemcsak az ország fejlett, hanem kevésbé fejlett térségeitől is tovább távolodik, miközben Győr-Moson-Sopron lassan Burgenland fejlettségi szintjén áll. Nógrád megye pedig Albánia fejlettségi szintjét hozza. Konvergencia van, de csak az ország nyugati felén. A többi térség ezzel az ütemmel évtizedek alatt sem tud majd felzárkózni az uniós átlaghoz.
Ennyi volt, úgy néz ki, nem lesz Déli Áramlat. Az oroszoktól Bulgárián és Szerbián át Magyarországon is átfutó orosz gázvezeték tervét Vlagyimir Putyin hétfőn vetette el. De mégis, miért döntöttek így az oroszok és miért épp most? Minket hogyan érint ez a dolog? Mekkora arcvesztés ez a gázvezetéket olyannyira támogató magyar kormánynak? A paksi bővítésre mindez milyen hatással van? Megpróbáljuk elmagyarázni.
Továbbra is az európai törvényhozók célkeresztjében van a Google, a Financial Times beszámolója szerint a társaság verseny-ellenes tevékenységét a cég feldarabolásával számolnák fel.
Az Ökotárs ügyének fejleményeit nagyon figyelmesen követik - mondta a hvg.hu-nak az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, ha pedig azt kérdezik Jonathan Knott-tól, nekik beszéltek-e már brit cégek vezetői magyarországi korrupcióról, erre lakonikusan csak annyit válaszol: ezt kötelességük megtenni. Ami a bevándorlás szabályozását célzó londoni terveket illeti, szerinte csak azokat szűrnék ki, akik visszaélnének az ottani lehetőségekkel.
Az Eurostat közzétette az uniós országok harmadik negyedéves gazdasági növekedésére vonatkozó statisztikáit. Ezek szerint az eurózónában, sokak számára talán meglepő módon Görögország gazdasága növekedett az egyik legjobban. A görögöknél úgy fest, hat recessziós év után idén pluszos lesz a gazdasági növekedés.
Az áfabevételek behajtása hatékonyabb lehet, a kiemelkedően magas áfakulcs miatt azonban Magyarország várhatóan továbbra is kedvelt célpontja marad a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett áfacsalásoknak. A helyzetet nehezíti, hogy a hatóságok sok esetben csak a szervezett csoportok alsóbb szintjein álló, kisebb cégeket érik el.
A tavasszal született uniós közbeszerzési irányelvek alapján elkészült az új magyar közbeszerzési törvény koncepciója, amely gyorsítani, egyszerűsíteni és jogszerűbbé akarja tenni az eljárásokat - a koncepció szerdán került fel a kormány honlapjára.
Kedvező lehet Magyarországnak a transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodás, ha jól képviselik az ország érdekeit az egyezményről folytatott tárgyalásokon – mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén.
Elég lett volna csak újságot olvasnia a kormány tagjainak, hogy ne érje meglepetésként őket, ami az elmúlt hetekben történik – írtuk már le többször is a kitiltási botrány kapcsán. A biztonság kedvéért pontokba szedve összefoglaljuk.
Miért vagyunk egyre frusztráltabbak, miért érzünk nosztalgiát 25 éve elteltével is egy olyan korszak iránt, amikor sem önállóak, sem szabadok nem voltunk? Miért torpan meg újra és újra Kelet-Európa és ezen belül Magyarország? Fogunk-e valaha olyan jól élni, mint az osztrákok? Cserbenhagyta-e a régiót a Nyugat, vagy az orosz fenyegetés miatt végre a hónunk alá nyúl? Ennyi kudarc után miért Brüsszel maradt az egyetlen reményünk? A régió történelmét kutató Stefano Bottoni történésszel beszélgettünk.
Kelet vagy Nyugat? Mérlegre tettük, hogy ha pusztán a pénzügyi oldalát, pragmatikusan nézzük, akkor Putyin orosz elnöknek (és a kínai elnöknek) vagy Juncker, az Európai Bizottság elnökének (és az amerikai elnöknek) az ölelése lehet-e kifizetődőbb Magyarország számára.
Lettország 2004 óta tagja az uniónak, és elsőként látja el az unió soros elnökségét. A lett EU-elnökség tetőpontja szakértők szerint a május 21-22-i rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó lehet.
A civil társadalommal demokratikus párbeszédet kell folytatni – hangsúlyozta a Bajnai-kormány volt külügyminisztere, Balázs Péter egy hétfői, civil szervezetekkel foglalkozó konferencián. Utalt arra, hogy egyes térségbeli politikusok posztszovjet államok példájára elutasítják a dialógust a civilekkel és bírálják azokat – külföldi ügynöknek tekintve őket.
A most hivatalba lépő uniós biztos megválasztásának körülményeiről, saját biztosi szerepéről, a Juncker vezette bizottság súlyáról beszélt a Magyar Hírlapnak.
